Digitális megoldások depresszióra és szorongásra: mi működik, mi nem, és mennyibe kerül?
A mentális egészség digitalizációja az egészségügyi innováció egyik legélénkebb területe: az elmúlt évtizedben több mint 10 milliárd dollárnyi befektetés áramlott digitális mentálhigiénés megoldásokba az Egyesült Államokban.
Lépésről lépésre a depresszió ellen – mit mutat az okostelefon a mindennapi mozgásról?
Egy 2026-ban, a JMIR Mental Health folyóiratban megjelent német longitudinális vizsgálat nem laborban mérte a fizikai aktivitást, hanem a betegek saját okostelefonjain keresztül, a hétköznapok során. Az eredmények árnyalt és klinikailag is releváns képet rajzolnak a mozgás és a depresszív tünetek viszonyáról.
Agyi MRI-felvételekből jósolja meg az Alzheimer-kórt egy új mesterséges intelligencia-modell
A Worcester Polytechnic Institute kutatói olyan gépi tanulási modellt fejlesztettek, amely MRI-felvételek elemzésével közel 93 százalékos pontossággal különbözteti meg az egészséges agyat az enyhe kognitív zavarral vagy Alzheimer-kórral érintett agytól.
Miért fordul egyre több ember chatbothoz lelki támogatásért?
Egy globális kutatás eredménye első pillantásra meglepőnek tűnhet: a megkérdezett brit felnőttek több mint 40 százaléka szívesen igénybe venné valamelyik szöveges csevegőeszközt pszichológiai tanácsadás céljára.
Mi történik, ha a páciens előbb beszél a mesterséges intelligenciával, mint orvosával?
A betegek egyre nagyobb hányada érkezik a rendelőbe nem csupán tünetekkel, hanem előzetes magyarázatokkal is: chatbottal feldolgozott laboreredményekkel, digitálisan értelmezett képalkotó leletekkel, vagy éppen egy önállóan felállított munkahipotézissel.
Az okosóra mint hipertónia-szűrőeszköz – érdemes-e hinni neki?
Az Apple Watch Series 11 tavaly szeptemberben kapott FDA-jóváhagyást egy új funkcióra: a készülék képes passzívan monitorozni az érrendszeri adatokat, és értesítést küld, ha az algoritmus 30 napos periódusban hipertóniára utaló mintázatot azonosít.