A digitális egészségügyi technológiák – mobilalkalmazások, telehealth-platformok, szöveges üzeneteken alapuló gondozás – egyre nagyobb arányban jelennek meg a nőgyógyászati ellátásban. Hogy ez mennyire valódi változást hoz, és hol maradnak el a lehetőségek a valóságtól, azt egy 2025 májusában készült, 30 ország 80 kutatási anyagát áttekintve került vizsgálatra. Az eredmények biztatóak, de a kép azonban még árnyalt.
Az endometriózis az egyik legsúlyosabb, mégis legkésőbb felismert nőgyógyászati betegség. A szülőképes korú nők körülbelül 14%-át érinti, és az érintett betegek átlagosan 6,4 évet várnak arra, hogy pontos diagnózist kapjanak. Az Adelaide-i Egyetem kutatói most olyan AI-alapú rendszert fejlesztettek, amely az emberi szakértelem és a gépi tanulás kombinálásával jelentősen javíthatja a diagnosztika pontosságát és sebességét.
A viselhető egészségügyi technológiák piacán az Oura gyűrű az egyik legismertebb és legtöbb kutatási adattal alátámasztott eszköz. 2026 áprilisában a finn vállalat bejelentette első saját fejlesztésű nagy nyelvi modelljét, amelyet kizárólag nőegészségügyi kérdések megválaszolására terveztek.
Egyre többen fordulnak ezekhez a rendszerekhez tüneteik értelmezése, kezelési lehetőségek megismerése vagy akár egészségügyi döntések előkészítése céljából. Miközben az AI-eszközök képesek gyorsan és közérthetően válaszolni, egy frissen publikált kutatás arra figyelmeztet, hogy az egészségügyi információk területén továbbra is jelentős kockázatokkal kell számolni.
Az Amerikai Orvosi Szövetség (American Medical Association – AMA) 2026-os felmérése szerint az orvosok 81%-a használ valamilyen AI-alapú megoldást szakmai munkája során. Ez több mint kétszerese a 2023-ban mért aránynak, ami jól mutatja, milyen gyorsan növekszik a technológia elfogadottsága az egészségügyi szakemberek körében. A közel 1700 orvos bevonásával készült kutatás különböző szakterületeken, ellátási környezetekben és karrierszakaszokban dolgozó szakemberek véleményét vizsgálta.
A viselhető egészségügyi technológiák fejlődése az elmúlt években jelentősen átalakította az egészségmonitorozás lehetőségeit. Míg korábban az okosórák és fitneszkarkötők elsősorban a fizikai aktivitás mérésére szolgáltak, addig 2026-ra a fejlett szenzortechnológia és a mesterséges intelligencia (AI) integrációja révén komplex egészségügyi információk folyamatos nyomon követésére is alkalmassá váltak.